2012. november 29., csütörtök

Visszatérés

Hosszú ideje nem írtam bejegyzést, aminek több oka is van, de elsősorban az elfoglaltságomnak tudható be. 
Már részt az utóbbi hónapokban jelentősen átalakult az életem, és ezzel alapvető hatással volt a közérzetemre. A mindennapos elfoglaltság, a rám váró kihívások és feladatok lefoglaltak, így nem volt arra időm, hogy rágódjak a dolgaimon, vagy éppen újabb felfedezéseket tegyek önmagammal, a személyiségemmel kapcsolatban. Mostanában viszont volt egy kis időm pihenni, és az agyamban állandóan kattogó fogaskerekek újabb felismeréssel ajándékoztak meg. 
Gyakori levertségem, ingerlékenységem, cinikusságom és negatív világlátásom nem abból fakadt, hogy alapvetően rossz természetű ember lennék, sokkal inkább abból a kilátástalan helyzetből, amelybe kerültem. Szorgalmas tanulással töltött egyetemi évek után mindenki abban reménykedik, hogy sikerül elhelyezkednie. Lehetőleg a szakmájában, habár bölcsész és tanár diplomával annak is örül az ember, ha egyáltalán sikerül munkát kapnia. Én másfél évig kerestem munkát, és összesen 1 olyan álláslehetőség adódott, ahol eséllyel indulhattam a meghirdetett pozíció megszerzéséért. 
Hosszú idő volt ez a másfél év, amely szépen lassan a naiv fiatalos reménykedésből reménytelen helyzetté vált, alaposan megtépázva az önbecsülésemet, az önmagamba és a tanulmányaim hasznába vetett hitemet. Idővel megkeseredtem, cinikussá és rosszindulatúvá váltam. Keserűséggel töltött el, hogy tanulmányaim hiábavalónak bizonyultak, hogy rajtam kívül a barátaimnak kivétel nélkül volt munkája, és én, aki a legkeményebben tanultam végig az elmúlt éveket, képtelen voltam érvényesülni.
Mostanra szerencsére ez a helyzet megváltozott. Végre nekem is van "munkám", ráadásul azon szerencsés kevesek egyike vagyok, aki azzal foglalkozhat, ami érdekli. A szeptember óta eltelt harmadik hónap eleje, a budapesti utam utáni napok voltak azok, amikor rádöbbentem, hogy ismét a régi vagyok. Ismét tudtam a barátaimmal felhőtlenül beszélgetni, nem volt bennem sértettség, sem pedig a felszín alatt izzó harag. Jól éreztem magam, szórakoztam, és ahogy észrevettem a többiek is jól érezték magukat a társaságomban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése